Szél, napfény, shisha

Éreztük, hogy közeledik az ősz. Az elkerülhetetlen szürkeség, az elmúló nyár keserűsége rátelepedett az emberre, miközben reménykedve szemléltük a windgurut – mindhiába. Sehol egy csillag, egy kósza hidegfront, úgy látszott, hosszú böjtnek nézünk elébe. A felderengő nyári élményekből, lassan elhalványuló big day-ek emlékéből élve kerestük a túlélés egyetlen esélyét – elutazni az itthoni szélcsendes pokolból, és feltöltődni egy napos, szeles helyen. Ekkor pillantották meg sokan a fényt az alagút végén – szörftábor Dahabon.

Repülés, megérkezés, transzfer, kipakolás, riggelés. Az utazó szörfösnél rutinprocedúrának számító egy napos kálvária, csekkolás, átszállás, pakolás, izzadás közben végig ugyanaz a gondolat cikázott a fejekben. Ugyanaz a pillanat, az első vízreszállás és siklás öröme, a koplalás vége. Reptéri terminálokon, kopár egyiptomi utakon, hegyek közt végig mosolygó magyar arcok várták az első reggelt, mikor felkel a nap, feltámad a szél, és bemutatkozhatunk a Vörös-tengernek.

Az időjárásra sok panasz nem lehetett, napközben 35 fok, ami a szél miatt abszolút kellemesnek bizonyult, a tenger 27 fok, szinte fürdővíz, de még éppen frissítő egy esés után. A szélről pedig elég annyi, hogy a két hét alatt egyetlen olyan nap volt, hogy nem siklottunk, bár ez is csak a csapat lustábbik felére igaz, a szorgos pumpamesterek, Amigo Dave és Pisti még azon az egy napon is behúzhatták maguknak a strigulát. A forgatókönyv szinte minden nap ugyanaz volt: reggeli (palacsinta, tojás, méz, pirítós, beduin tea), bevásárlás, majd indult a műszak a vízen. Eleinte a szokásos tenyér-sérülések szinte mindenkinél előjöttek, aztán hozzáedződtünk a körülményekhez, és a fájdalom ellenére hősiesen meneteltünk a tomboló elemek közé :). Nem sokat kellett hezitálni, ötös vitorla, freestyle deszka, simavíz volt a menü.

A Dahabhoz hasonló helyeken mindenkire rátör a gyakorolhatnék, hiszen ennyire tökéletes körülmények között ritkán van alkalma szörfözni az átlag ridernek. Bárhová pillant az ember, vagy nagyvitorlát vicsorogva szorító, hetykén jibeoló Urlaubszörfösöket lát, vagy slideoló, ugró, vízen táncoló freestyle mágusokat. Sokan csak legyintenek az utóbbi láttán, az eséseket, a keserves, lassú előrejutást látva a lelkes gyakorlókon. De vannak, és mindig lesznek olyanok, akik vállalják a kihívást, nekiállnak feszegetni saját határaikat, és egy egészen új szörfélményben teljesednek ki – a véget nem érő fejlődésben. Itt találkozik a sport szépsége és egyszerűsége az extrémmel, a pihentető fel-alá siklás a sikeres manőver utáni eufóriával. Közülünk is sokan döntöttek így, minden nap fáradt, de boldog arcok újságolták a parton az első sikeres wasserstartot, duck-jibeot, spockot, vagy shakát.

Esténként aztán kisebb problémával találtuk szembe magunkat – a Rammadan hónapja lévén a helyiek napkeltétől naplementéig nem ehettek, nem ihattak. Szerencsétlen módon általában pont úgy időzítettünk, hogy a naplemente pillanata épp taxira várva, vagy étteremben, farkaséhesen talált minket. Persze szegény mohamedánok azon nyomban falatozni kezdtek, amint a napkorong elbújt a Sínai hegyei mögött, tele volt az utca üldögélő, boltban, autóban, járdán eszegető kiéhezett arabokkal. Ekkor persze türelmes várakozásra kényszerültünk, hogy kivárjuk, míg teleeszik magukat, és teli hassal, csigalassúsággal megkérdezik, mit is szeretnénk. Ilyenkor jön jól az empátia.

Teltek-múltak a napok, egyre kevésbé kiéhezve rontottunk reggelente a vízbe, a napi rutin pedig tökéletesen kitöltötte erre a két hétre az életünket. Esténként a parti éttermekben ettük degeszre magunkat fillérekből, vízipipa mellett beszélgettünk, teáztunk, kóbor macskákat lövöldöztünk vízipisztollyal. Éveket fiatalodva vettünk búcsút Dahabtól, tele élményekkel, mesélnivalóval, szörfös sikerekkel tértünk haza. Ez után a két hét után két dolog biztos: egyrészt nehéz lesz Dahabnál jobb, szelesebb, izgalmasabb helyet találni a közelben, ami minden tudásszinten alkalmas a fejlődésre, és a szélcsendes napokon is rengeteg érdekességgel szórakoztatja az embert. Másrészt: nemsokára újra jövünk.

További képek Dahabból a médiatárban >>

... és a jövő héten csütörtök este tartandó képmutogatós / videó-nézős szörfös találkozón, a Rokfort étteremben (ezt veheted meghívásnak) !

BR