Főoldal
Cikkek
Képzelt riport egy tihanyi szörfversenyről

Képzelt riport egy tihanyi szörfversenyről

2003.05.26

Szép Moci

Szép Szörfös:) - Detre Diana

Utassy Loránd - Lodee

Szörfös térkép

Áron, aki a kedvemért vízre szállt

Boldog nyugdíjas évek

Nem kell mindjárt a legrosszabbra gondolni, az extrem.hu nem a The New York Times, a mi riporterünk valóban elmegy azokra az eseményekre, amikről a cikkeit írja. És akkor is megírja a cikket, ha nem volt esemény. Pont úgy, mint most vasárnap Tihanyban, ahol a kellemes szélcsendben a versenyzők a hasukat süttették, a tudósító pedig szintén.

Remekül kezdődött a nap: tudósító elfelejtette hazavinni a fényképezőgépet, nagy kapkodás, reggel be az irodába, ki a Délibe, egy vonattal később indulhatott el, és nem telefonált Tihanyba (ennek később még lesz jelentősége). Hosszú és nyugodt vonatozás után, az akarattyai alagút végén végre feltűnt a Balaton. Csend és béke honolt a tó partján, nyoma sem volt a nyári nyüzsgésnek és zsibongásnak, a nyugdíjas német turisták komótosan sétálgattak a parton. Feltűnően sok volt viszont a motoros, úgy látszik a rockerek tavasszal járnak nyaralni, míg a négykerekű polgárok maradnak a konzervatív nyári hónapoknál. Úgy elszaladt az a két és fél óra, hogy csak na, és máris Füreden volt az ember. Már a vonatból látszott, hogy vitorlások tucatjai ringatóznak a füredi öbölben, később kiderült, hogy valóban csak ringatóznak.

Amíg tudósító a tihanyi buszra várt, egyre erősebben vágyott egy jó kávéra. Kiválasztotta a legszimpatikusabb vendéglátó egységet, és szerencsét próbált. Ha minden igaz, ezt hívják pozitív csalódásnak: 100 forintért (tejszínnel együtt) olyan kávét kapott az utazástól elgyötört tollnok, egy meglehetősen IV. osztályú helyen, hogy az valami csuda! A busz végigjárja Füredet, és lenn a parton már van némi élet. Bár a hekkhal és lángos sütők még nem üzemelnek ipari hőfokon, de a Tagore sétányon már szerelmesek andalognak, és önfeledten etetik a hattyúkat.

Szélcsend

20 perc buszozás a Tihanyi Hajós Egylet kikötőjéig, és amikor tudósító leszállt a vonatról, már sejtette, hogy valami nem stimmel. Egyetlen szörföt sem látott ugyanis a vízen, és rögtön arra gondolt, hogy elkésett, régen vége a versenynek, mindenki hazament, ő meg hiába vonatozott 150 percet. Utóbbi majdnem igaz is volt. A totális szélcsendben a szörfök békésen hevertek a parton, gazdáik pedig még békésebben süttették a hasukat a pázsiton és a klub ház előtti teraszon. Ugyanakkor egyöntetű vélemény volt, hogy szívesebben lennének vízen, elvégre ezért jöttek Tihanyba, és egyébként is, szeretnek vízen lenni.

A szombati eseményekről Koszti György, a szövetség egyik elöljárója tartott rövid beszámolót.
-Szombaton még volt némi szél, de akkor is csak három futamot tudtunk megrendezni. Már az is inkább csak szenvedés volt, de ez a mai nap, mindenen túltesz. Reggel óta itt ülünk, és várjuk, hogy legyen egy kis szél, ha nem lesz semmi, akkor legkésőbb háromkor lefújjuk a versenyt. Az egészben az a legszebb, hogy a hét közepén még remek szél volt, ami pedig ennél is szebb, hogy a jövő hét közepére is nagyon jó szelet mondanak, nekünk viszont megint hétvégén lesz versenyünk Kenesén, és nem kizárt, hogy ugyanolyan lesz, mint ez a mostani.

Versenyzők a parton

Ha már így alakult, akkor itt a remek alkalom, hogy a tudósító nyugodt körülmények között megismerkedjen a szörf nevű sporttal, és a honi élgárdával. Utassy Loránd már most olyan barna, amilyen szerző még augusztusban is csak akkor lehet, ha kirúgják a laptól, és lesz ideje a bélapátfalvai naturista strandra járni. Persze Szicíliában könnyebb lebarnulni!
-A többieknek azért is rossz ez a mai állapot, mert nekik ez lett volna az első versenyük-mondta Lóri. Mi négyen, Detre Diana, Varga Gábor, Gádorfalvi Áron és én nem régen jöttünk haza az Európa-bajnokságról. Ez Szicíliában volt, Mondellóban, Palermo mellett. Hét napos verseny volt, és a kvalifikáció három napján remek szél volt, nekünk is egészen jól ment, aztán pont a versenyre elállt a szél, és ez nem igazán kedvezett nekünk. Most meg, amint látod, napozunk, és várjuk a szelet.

Miután ilyen jól összeismerkedtünk, voltam bátor és kértem egy kis szakmai segítséget. Ugyan magyarázza már el valaki, hogy milyen is valójában egy szörf verseny. Lóri megint segít.

A verseny bójákkal kijelölt pályán zajlik. A versenyzőknek tegnap kétszer kellett szembe széllel, egyszer hátszéllel menniük, a pálya legnagyobb részét pedig félszéllel kellett megtenni. Ez az úgynevezett olimpiai pálya, de vannak ennél bonyolultabbak is. A zsűri hajóból indítják a futamokat, és onnan ellenőrzik, hogy minden szabályosan zajlik-e. A különböző osztályok most egyszerre rajtoltak, egyébként ez is változó.

A kiadós szakági ismertető során még megtudom, hogy a Mistralnak nevezett osztály versenyzői indulnak az olimpián, a Raceboard osztályban nagy deszkával és nagy vitorlával mennek, de ez már kezd kikopni a versenyekről. Azt is megtanulom, hogy a pálya és a futamok hossza időben van meghatározva, általában 30-60 perc alatt kell teljesíteni a kijelölt pályát.
Az oktatás befejeztével folytatjuk a napozást.

A Gádorfalvi testvérek

Lucával már beszéltem telefonon és láttam őt fényképen, most pedig van szerencsém személyesen is találkozni a legjobb magyar szörfös hölggyel. Éppen a vitorlát szedi szét, miután a rendezők megkegyelmeztek a versenyzőknek és 13.20-kor lefújták a versenyt véget vetve ezzel a napozásnak. Luca éppen a hengerré hajtogatott vitorlát csúsztatja bele egy zsákba, amikor megszólítom, és a versenyről kérdezem.
-Volt már ennél jobb versenyünk is. Ez egy ilyen sport, ha van szél, van verseny, ha nincs szél, nincs verseny. Ma nem volt szél. Remélem, hogy jövő hét végén, Kenesén nem fogunk így járni. Legalábbis vasárnap nem, én ugyanis szombaton nem tudok ott lenni, csak vasárnap, és ha már lemegyek, akkor szeretnék versenyezni is.

Luca látja a nyakamban lógó fényképezőgépet, és mindjárt ráérez, hogy nem sok igazi szörfös képet készíthettem a nap folyamán. Ennek a lánynak azonban vajból van a szíve, és ráveszi az öccsét, hogy néhány foto erejéig ugyan menjen már be egy sporteszközzel a vízbe. Szerencsére Áront nem nagyon kellett győzködni, így csodák csodájára a szél és verseny nélküli napról sem tértem haza szörfös képek nélkül.
Áron már az olimpiára gondol.
-Idén az olimpiai versenyek helyszínén lesz egy úgynevezett előolimpia, arra készülök, meg a világbajnokságra. Ez utóbbi inkább Lucának fontos az olimpiai kvóta miatt, amit én már tavaly megszereztem. Szeretnék két-három hetet a helyszínen tölteni idén. A hely egyébként nem lesz ismeretlen, jártam már ott egy párszor.

Eredményhirdetés után haza

Délután kettőkor eredményhirdetés a szombaton megrendezett három futam alapján. A családias hangulatú érem átadás során kiderül, hogy Luca és Áron kitől tanultak szörfözni, ugyanis a sport kategória győztese édesapjuk, Gádorfalvi Károly.
Még egy rövid szabályismertetés a félreértések elkerülése végett, majd gyors búcsúzkodás után mindenki hazafelé veszi az irányt. Sorra robognak Füred felé a megpakolt kisbuszok, és tíz percen belül kiürül a kikötő környéke. A buszmegállóban megint lehet számolni a choppereket, a Kawasakikat és a nyugdíjas turistákat.
Vissza a busszal Füredre (a délelőtti sofőr felismer, és ez bizony jólesik), majd a vonat várása az állomáson. Látom bizony, hogy nagyon sokan vannak, akik úgy gondolták, hogy most kell Pestre menniük, a Tapolcától Bp. Déli pu.-ig közlekedő személy pedig, még éppen a tűréshatáron belüli, negyed órás késéssel érkezik. De csak megjön, egy rövid, tömött szerelvény.

Ajánlat: aki akar magának egy jó állást, az utazzon Füredtől Pestig vasárnap délután!

forrás:
www.Extrem.hu - Hegyi Áron