Az ITOMA mindig
ott hajózik, ahol fúj a szél, olvastam a SURF magazin egy
korábbi számában. Irigykedve gondoltam a szerencsés utasokra,
akik megengedhették maguknak, hogy egy-két hetet szörfözéssel
töltsenek el a motoros katamarán utasaként. Kalandvágyó
barátommal, Oláh Sanyival Gárdonyban még az õsszel kezdtük
tervezni, hogy az idén télen valami "tuti" szeles helyre
kellene elmenni, és így került képbe a Zöldfoki szigetek és az Itoma, melynek neve a három alapító
"atya" Imre, Tom és Max
neveinek kezdõbetûibõl született. Hosszas levelezés és kisebb
szervezési nehézségek után Ingridtõl (az Itoma utakat szervezõ
iroda osztrák képviselõje) a Fertõ tó melletti McDonald�s-ban
átvettem a repülõjegyeket és február közepén útra keltünk
Sanyival és Milóval (régi szörfös kolléga a Tisza tóról.)
Kétszeri átszállás és egész napos utazás után végre
megérkeztünk Sal szigetére, ahol este egy kis motorcsónakkal
támadtuk meg az Itomát, amely az öbölben horgonyzott. Ingrid
elõzõleg csak annyit mondott, hogy ha nincs tele a hajó, akkor
van esélyünk szóló kabinra, de ilyen fejedelmi elhelyezésre,
amit kaptunk, nem is számítottunk, mivel a max 16 vendég
helyett csak kicsiny 3 fõs magyar csapatunk "népesítette be" a
hajót .
Másnaptól megtapasztalhattuk a mozgó szörfállomás minden
elõnyét. Még szerencse, hogy már hetek óta készültünk a nagy
kalandra (futás, kondi, uszoda), mert egy hétig folyamatosan
fújt az 5-ös,6 Bft-os szél . Többnyire a part közeli �speed �
vizen edzettünk, a kezdeti nehézségek után egész jól
megtanultuk a hajó lépcsõjérõl való indulást és pihenéskor a
hajó után kötöttük a szörföket, amíg a katamarán
�nappalijában� néhány sört legurítottunk, illetve amíg Sanyi
visszatért kedvenc laptopjához.
A hajó mindennel fel van szerelve, ami az óceáni kalandtúrához
szükséges, kb. 25 különbözõ deszka, összerakott riggek, így a
vízre szállás tényleg pillanatok mûve volt. Az Itoma igazából
egy mobil szörfállomás. Emellett lehet még búvárkodni és
horgászni is, ebbõl kaptunk némi ízelítõt. A kapitány Max fia
egymás után kapkodta ki a vízbõl a murénákat és szörfözés
közben a levegõben csatlakozott hozzánk néhány repülõhal.
Napközben megállás nélkül fújt a szél. Max, a kapitány egyre
várta a nagy óceáni hullámokat, de ezek csak nem jöttek, pedig
állítólag ezen a tájon gyakori vendégek a wave-specialisták
szívét megdobogtató nagy hullámok. Õszintén szólva mi ezt nem
nagyon bántuk, így meg kellett elégedni a speed körülményekkel
és a folyamatos 5-6 Bft-os széllel, ami néha 7-esre is
erõsödött a hajóra szerelt szélmérõ szerint.
Szorgalmasan róttuk a köröket, gyakoroltuk a fordulókat és
némely jól sikerült manõver után együtt örültünk a
fejlõdésnek. .
Becsületesen edzettünk délelõtt és a megérdemelt szieszta után
délután is. Kapkodásra nem volt semmi ok, mert általában
napnyugtáig folyamatosan fújt a szél.
Esténként változatos vacsorával zártuk a napot. A menüben
majdnem mindig 2 -3 féle hal szerepelt. Egyik este Imre szuper
módon elkészitett hortobágyi palacsintával lepett meg minket,
természetesen halhússal elkészítve. De a csúcsot egyértelmûen
az a fondü-vacsora jelentette, amikor 3-féle halhúst
mártogattunk a forró húslébe és utána jobbnál jobb mártásokba.
Reggel 10:30ra már meg is reggeliztünk és 11 felé már ismét
vízre szálltunk. Egyre biztosabban álltunk a deszkán, a kisebb
deszkákat és 5,5 � 5,9 vitorlákat is bevetettünk ,bár
mindhárman a nehezebb súlykategóriába tartozunk.
Utolsó nap turnusváltás volt és hirtelen teljesen nemzetközi
lett a hajó. Holland, német, osztrák sporttársak érkeztek, így
komolyan megugrott a hajóbár forgalma is. Mi még egy napot
ráhúztunk az eredeti egy hétre, de nem bántuk meg. Ezen a
napon is kitartott a szél, így elmondhatjuk hogy szélben 100
%-osak voltunk csak a beígért nagy hullámok nem érkeztek meg a
Kanári szigete
Fotók: Itoma.at és Nagy Gyula
Kapcsolódó cikkek:
Nem vagy bejelentkezve, ezért hozzászólásod csak moderálás után fog megjelenni.
Sikeresen hozzáadtuk a terméket a kosaradhoz!
Hibás email vagy hibás jelszó!
Feldolgozás folyamatban...