"Mui Né" az egyik Dél-Kelet Ázsiai erős szeles spot, kb 230 km-re Ho Chi
Minch City-től (HCMC, azaz Saigon-tól, ami korábban csak a várost, most részben
már egészen tűrhető sör márkát is jelöl). Dél Vietnámról lévén szó, az egy éves
periódusban csak két évszak, azaz egymástól szignifikánsan eltérő szezon van. A
száraz és egyben erős szeles (október-március), illetve az esős és gyengébb
szeles (június-október). Az április-május pedig átmenet a két évszak között.
A Phan Tiet várostól keletre található öböl partjától a pár száz méterrel
beljebb lévő szárazföld vörös homokos, szinte már sivatagos, amely kedvez a
termikus szél kialakulásának. Így a szél, napos idő esetén rövid tétovázást
követően igen derekasan felépül a parttal csaknem párhuzamosan, általában 30
csomós sebességig (Ámen!). Az öböl kb. kelet-nyugati tájolású és a keleti
oldalon kinyúló félszigeten van maga Mui ne, a halászfalu. Az öböl vízfelületén
leginkább a halászok és a szörfösök megjelenésére lehet számítani. A félsziget
nyugati oldala jellemzően a kite-osoké, itt a szél on-shore, a beach pedig
festői szépségű.
Az öbölnek a félszigethez közeli részen (tehát a keleti felén) általában sima a
víz és szinte kívánja a szlalomozást. Élénkebb szélben (>22 csomó) azonban a
vízfelület szépen meghullámosodik és kezdődhet az ugra-bugra. Ezzel szemben az
öböl nyugati felében mire megérkezik a szél, már kellemesen hullámos a víz,
kisvártatva meg jelentősen az. Ebből következően a part ezen szakaszán mindenki
hullámra való cuccal megy. A szél általában kitart a naplementéig.
Az eredetileg halászfalunak induló település ideális célpont a karácsony és húsvét közötti időszak közben bekövetkező hazai begolyózás elkerülésére, méghozzá több okból kifolyólag. Egyrészt a leírtak miatt, tényleg elég jó szeles hely. Másrészt Dél Vietnam-ban van, ami ebben az esteben azt is jelenti, hogy roskadozik a trópusi gyümölcsöktől, a spéci kávétól és teától, továbbá a tengeri kajáktól és a közismert streetfood-októl. Meg azt, hogy az emberek szerfelett udvariasok, a közlekedés nyilván káoszba tartó, de egyben bájos is. Meg kell azonban jegyezni, hogy igen erős az öböl keleti felén az orosz jelenlét, mely szembetűnő a feliratok, az UAZ-ok jelentős száma, néhány Simson segédmotoros kerékpár (wtf? Vietnamban ui. több, mint 4 millió moped van, döntően japán import) és nyilván a jelentős mennyiségű szláv ajkú turista láttán. Ugyanakkor, az öböl nyugati felében a britt és francia résztulajdonú resort-okban az ugyanilyen útlevéllel rendelkező látogatóik lazítanak. Ez a polarizáció szemmel láthatóan semmilyen hatással nincs a lokálok mindennapjaira, vigyorogva le-fel száguldoznak a scooter-jeiken.
Az öbölben több kölcsönző is működik, a nyugati részben pl. a "Jibe", mely
Starboard és Severne cuccokkal dolgozik. A "glatt" vizű keleti részben
értelemszerűen az orosz érdekeltségű "surf4u.ru"-nél lehet JP cuccokat
kölcsönözni. Tulajdonképpen, mindegyik a kölcsönző rendben van.
A szállással nem lehet nagyot hibázni, a lényeg, hogy mindenképpen az
éjszakánként 10 euro felettiekből válasszunk, ezzel elkerülve mindenféle
kellemetlen meglepetést. Kaja a 10 km hosszú öböl partján adott, nem lesz
panasz.
Az egyetlen kihívást talán a hely megközelítése jelenti. Budapestről HCMC-be
kényelmesen eljuthatunk, onnan pedig több alternatíva is lehetséges. Tudni kell,
hogy Vietnamban egyelőre nem nagyon vannak autópályák, ezért a 230 km-es út
inkább kalandos, mint gyors és biztonságos. Busszal ez a táv csaknem 5 órát vesz
igénybe. Az itthon jó gondolatnak tűnő autóbérlés, majd vezetés az ottani
közlekedési kultúrát szemrevételezve a helyzet azonnali átértékelésre, és a
vezetés hanyagolására ösztönöz. Jó lehetőségnek tűnik még a taxi, pláne, hogy 4
ember esetén összességében igen gazdaságos megoldás.
Nagy kaland, jó csúszás, csak ajánlani tudom.
Imo
Nem vagy bejelentkezve, ezért hozzászólásod csak moderálás után fog megjelenni.
Sikeresen hozzáadtuk a terméket a kosaradhoz!
Hibás email vagy hibás jelszó!
Feldolgozás folyamatban...