![]() |
Jó árboccal jól működik és szépen áll |
Sokakban él az a tévhit, hogy carbon bumot vagy árbocot elsősorban az alacsony súlya miatt érdemes megvenni. Nos ebben az állításban az "elsősorban" biztos hogy téves, a cikkből megtudjuk miért.
A
szörfgyártók 90.-es évekig nem fordítottak túl nagy figyelmet
a szörfvitorlák fejlesztésére, ez különösen a vitorlák
árbocára és bumjára volt igaz. Az elmúlt 10-15 évben azonban
mind a felhasznált anyagokban, mind a konstrukció terén nagyon
gyors fejlődésnek lehettünk szemtanúi. Mind a vitorlázás, mind
a szörfözés gyakran átfedésekkel tarkított, párhuzamosan
fejlődő világában azt tapasztaljuk, hogy egyre nagyobb teret
kap a szénszál erísítésű anyagok használata.
A karbonszálas technológia alkalmazására a vitorlázásban
elsősorban a hajó tömegének csökkentése érdekében kerül sor. A
kisebb tömegű alkatrészek a szörfös dolgát is nagyban leegyszerűsítik, a könnyebb vitorlát természetesen könnyebb
kezelni és a könnyebb szörf hamarabb siklásba jön. A szörf
esetében azonban a tévhitekkel ellentétben nem a súlykülönbség
az elsődleges érv a karbon árbocok, vagy bumok használata
mellett. A vitorlás esetében az árboc a vantnik, a forstág, az
achterstág és egyes esetekben a backstag által rögzített, így
anyagának rugalmassági tulajdonsága nem annyira mérvadó, mint
annak súlya vagy merevsége. A vitorlás bumjáról már nem
mondhatjuk el ugyanezt, a shottbekötés és az árboc között
ugyanis valamilyen szinten deformálódhat a bum és ezt karbon
kivitelben kevésbé teszi. Ennek hatására változik a vitorla
profilja, de ennek mértéke sokkal kisebb, mint a szörf
esetében.
A szörf esetében teljesen más a helyzet, az árboc semmilyen irányban nem rögzített, formáját mindössze a keménysége, a vitorla szabása és szél erőssége befolyásolja. A szörfgyártás hőskorában még nem törődtek az árbocok rugalmasságával és csillapításával, azok eleinte fából, majd később a valamivel könnyebb üvegszálas epoxyból, vagy aluminiumból készültek. A gyártók idővel rájöttek hogy amennyiben az árboc rugalmasságát és a vitorla profilját megfelelően összehangolják, a vitorla nagyobb széltartományban is használható, annak profilja a befújások hatására olyan módon deformálódhat, hogy a szörfös nem érez rángatást, és nagyobb szélben is viszonylag kényelmesen tudja irányítani a szörföt. Így idővel egyre több figyelmet szenteltek az árbockarakterisztikára, megjelentek például -a különböző vitorlatervezési irányzatoknak megfelelően- a flextop és hardtop árbocok, melyek felső része más keménységgel rendelkezett mint az alsó rész.
A 90.-es évekre egyre szélesebb körben terjedtek el a karbon árbocok, elsősorban kedvező csillapítási és rugalmassági tulajdonságainak, másodsorban alacsonyabb súlyuknak köszönhetően. Az árboc egy erősebb befújás hatására kihajlik. Az eltérő keménységű árbocok eltérő erővel próbálják újra felvenni eredeti formájukat. A keményebb árboc nehezebben hajlik ki és nagyobb erővel ugrik vissza eredeti állapotába, azaz kevésbé rugalmas mint a puhább megfelelője. Ha ugyanazt a vitorlát egy keményebb és egy puhább árboccal felszereljük, azt fogjuk tapasztalni, hogy az első esetben a vitorla mélyebb profilú (hasasabb), míg puhább árboccal laposabb lesz.
![]() |
laprugó |
![]() |
Az alapanyag: karbonszál |
![]() |
És ezt szövik belőle |
A csillapítás tulajdonságának megértéséhez talán az autók rugó-szerkezetét érdemes vizsgálni. A spirálrugóval ellátott autókban a rossz csillapítás miatt mindig találunk lengéscsillapítót, a laprugós futómű esetében azonban ezzel ellentétben erre nincs szükség. Lengéscsillapító hiányában a spirálrugós autó rugózása csak nagyon hosszú idő alatt csillapodna, az utazás élménye nem dobná fel az utasokat, ellentétben magával az utazás tényével, ami viszont igen, fel-és összevissza dobálná őket. A laprugó használata esetében viszont a rugalmas lapok egymásra vannak helyezve, folyamatosan súrlódnak egymással, aminek hatására a rugózás folyamatosan és automatikusan csillapodik.
![]() |
Lengéscsillapító+rugó |
A kisebb kitérő után a karbon árbocokhoz visszakanyarodva
megérthetjük azok kiváló csillapítási tulajdonságát. A karbon
árboc hosszanti irányban összefonott karbon szálakból áll,
melyek az árboc mozgása folyamán folyamatosan súrlódnak
egymással. Ez az anyagon belüli súrlódás az üvegszálas epoxy
árbocoknál és az alumínium árbocokban is létezik, viszont
mértékük sokkal kisebb, így rosszabb csillapítási
tulajdonsággal is rendelkeznek. Ezt a szörfön úgy
érzékelhetjük, hogy a befújás után a karbon árboccal
felszerelt vitorla hamarabb felveszi eredeti formáját, míg az
epoxy, vagy alumínium árboccal szerelt rigg hosszabb ideig
mozgásban marad.
A karbon árbocok legjellemzőbb negatív tulajdonsága a magas
ár, de gyakran ellenérvként hozzák fel azok törékenységét is.
Való igaz, hogy minél nagyobb karbon tartalommal rendelkezik
egy árboc, azonos feltételek mellett törékenyebb lehet és
ridegsége miatt a külső ütődésekre is érzékenyebben reagál. A
törékenységen az átmérő folyamatos csökkentésével próbáltak
javítani a gyártók. A 90.-es évek közepén terjedtek el a
tűárbocok, de az ezredforduló után az átmérőt még tovább
csökkentették, a legnagyobb újdonságnak most az RDM (Reduced
Diameter) vagy más néven skinny árbocok számítanak. A vitorla
összeszerelésétől kezdve az árboc folyamatosan meg van
hajlítva, ilyenkor az árboc egyik oldalán a szálak húzódnak, a
másik oldalán pedig összenyomódnak. A szálak húzódása csak egy
bizonyos pontig lehetséges, amit ha túllépünk, az árboc
eltörik. A csökkentett átmérő hatására a két oldal közelebb
kerül egymáshoz és a szálak kisebb mértékben húzódnak illetve
nyomódnak, az árboc jobban hajlítható, azaz kevésbé törékeny.
Ennek legnagyobb hasznát a nagy hullámok között sikló wave
szörfösök látják, hiszen a skinny árbocok sokkal jobban
ellenállnak az árbocot a hullámokban (mosógépben) érő
igénybevételeknek. A csökkentett átmérő további előnye, hogy
ugyanannyi anyag felhasználásával, azaz azonos tömeg és azonos
keménység, illetve szilárdság mellett vastagabb falú árbocot
tudunk használni. A tartósság mellett számos további
pozitívuma is van a kisebb átmérőnek: a vitorla latnija
forduláskor könnyebben átcsúszik a másik oldalra, illetve az
árboc fogása is kényelmesebb ami a különböző freestyle trükkök
véghezvitelében jelenthet nagy segítséget.
Az árbocok mellett a bumok gyártása terén is egyre nagyobb szerepet kap a karbonszálas technológia. A tévhittel ellentétben a karbon bumok nem alacsonyabb súlyuk miatt praktikusak, egy karbon bum alig könnyebb mint a legalább háromszor olyan olcsó alumínium kivitelű változata. A lényeg itt a karbonszál erősítésű műanyag merevségében rejlik: az alumínium bum sokkal könnyebben deformálódik, a carbon bummal sokkal direktebb a kapcsolat a vitorlával. Nem deformálódik annyira pumpáláskor, és pöfföknél sem, stabilabb marad a vitorla profilja, nagyobb széltartományban, és kényelmesebben tudod használni a rigget.
A deformáció mértéke egy kisebb
bumnál még nem olyan jelentős, de egy nagyobb, például formula vitorlához
használt bum esetében (mely akár 3 m hosszú is lehet) már nem elhanyagolható,
nem véletlen, hogy formula rigget szinte kizárólag carbon bummal és 100%-os
carbon árboccal szerelnek össze. A carbon bum mellett szól még a merevségnek
köszönhető tartósság is: mivel az alumínium bumhoz képest kisebb mértékben és
kevesebbet deformálódik, elvileg ritkábban törik el. Azért elvileg, mert sajnos
a karbonszálas felszerelések a különböző ütődésekre, karcolásokra (homok, iszap)
érzékenyebben reagálnak, továbbá amint a szerkezet anyageloszlásának
folytonossága (homogenitása) megszűnik, sokkal törékenyebbé válnak, nem
ajánlatos például az anyagot kifúrni.
A szörffelszerelések esetében tehát a tévhittel ellentétben a
karbon anyagok elsősorban nem alacsony súlyuk miatt kerültek
bevezetésre, hanem kedvezőbb mechanikai tulajdonságaik,
csillapításuk, rugalmasságuk és merevségük tették őket
kedveltté.
Vajon a vitorlázás világában is hasznot húznak majd egyszer a
karbonszálas anyagok eme tulajdonságaiból? A válasz
egyértelműen igen! A stágolás nélküli jollékben, mint például
a Laser, vagy a Finn, egyáltalán nem mellékes, hogy az árboc
milyen mechanikai tulajdonságokkal rendelkezik!
Írta: Matto
Szakértő: Magyesz
Nem vagy bejelentkezve, ezért hozzászólásod csak moderálás után fog megjelenni.
Sikeresen hozzáadtuk a terméket a kosaradhoz!
Hibás email vagy hibás jelszó!
Feldolgozás folyamatban...