|
Jump@Sunset Fotó: Rádóczy |
|
Reggeli ima |
![]() |
Buy one |
![]() |
A szent állat |
|
Jó étvágyat |
|
Púpos teve sima vízzel by Rádóczy |
|
Hazafelé |
|
Süsü sisha ufókkal |
|
Naplemente után haza |
![]() |
A legfiatalabb szörfös útitárs |
A legelszántabb
szörfös általában de. 10 körül, az elsõ Muezzin hallatán
kecmereg ki az ágyból, kinyitja a szoba ajtaját, majd szinte
ösztönösen az egyik közeli pálmafára veti pillantását.
Szomorúan konstatálja, hogy alig-alig mozgatja a szél. Öröm az
ürömben, hogy visszafeküdhet és kipihenheti az éjszakai
zabálás, vizipipázás, teázás, alkudozás és egyéb
mellõzhetetlen teendõk fáradalmait. Közel fél órás levezetés
után újra felkel, felébreszti sorstársait és kimegy a partra,
hogy egy kiadós reggelivel indítsa a napot.
Melyik tengerparti étteremben együnk? Hol kapunk ingyen teát a 350 forintnyi lóerõre (Egyiptomi Font, LE) lealkudott reggelihez? Amerikai, Angol, Egyiptomi, Kontinentális "menüt" kérjünk? Ezek a kérdések egyre nagyobb jelentõséggel bírtak, miután az adott napra kiválasztott ideális vitorlaméret, vízfelület (hullámos, sima, türkizkék vagy sötétkék), a nap move-ja már nem annyira izgathatta a fantáziánkat. Lassan ugyanis beláttuk, hogy a szelek istene (itt Allah?) úgy döntött nem kedvez a már amúgy is hányatott sorsú szerencsétlen magyar szörfösöknek:(
Történt ugyanis hogy kifogtunk két majdnem teljesen szélcsendes hetet. A korábbi statisztikákat vizsgálgatva nem is számítottunk minden nap 5-6 Beaufortos szélre, de azért 7-bõl 3-4 szeles napot jogosnak éreztünk volna. Ennek ellenére mégis többen úgy vagyunk, hogy lehet hogy még egyszer bevállaljuk az utat, egy kicsit késõbbi (április?), biztatóbb statisztikával rendelkezõ idõpontban.
Az utazás elsõ napján ugyanis belekóstolhattunk abba, amirõl akkor még nem tudtuk, hogy egy jó ideig nem lesz hozzá szerencsénk. 5.3-as vitorlával szaggattunk a sima vizes baby-bayben, majd a homokpad túloldalán, a szintén teljesen sima, de türkizkék vízen és erõsebb, stabilabb szélben gyakorolhattuk kedvenc movejainkat, néha pedig kisiklottunk a hullámos placcra is egy rövidebb bump&jump / onshore wave menet erejéig. A hely minden bizonnyal sok szörfösnek elnyerte a tetszését, nem véletlen, hogy az öbölben közel 15-20 szörfcenter várja az ügyfeleket, ennyit egyszerre egy helyen még nem láttam.
A dahabi
pihenés (sajnos szó szerint) többi napját többnyire
búvárkodással és "intenzív semmittevéssel" töltöttük el. A víz
alatt rengeteg korallt, színes halat, rákot, ráját, kagylót
bámulhatunk, érdekes hogy míg a szárazföldön, a sivatagban
alig vannak élõlények, a víz alatt bárhol bármikor
találkozhatunk a legkülönfélébb szerzeményekkel, mintha egy
halakkal jól megtömött akváriumban úszkálnánk.
A semmittevés ellenére a napok gyorsan elteltek, miután a nap lassan elbújt a sziklás, kopár hegyek mögött, eljött az éjszakai mászkálás, étterem-keresés, alkudozás ideje. Az egyiptomi vendégszeretetrõl külön tanulmányt lehetne írni, hogy legyen mibõl okulniuk a hazai, vagy európai vendéglátóknak.. Néhány nap elteltével teljesen hozzászoktunk ahhoz, hogy az étteremben 5 percenként megkérdezik hogy ízlik-e az étel (ha nem, akkor hoznak másikat), hogy senkit sem zavar, ha a teljes vacsora elfogyasztása 1,5 - 2 óráig tart, hogy bármikor, még zárás után is beugorhatunk egy ingyen (!) vizipipára, teára.
Furcsa volt két hét napozás, búvárkodás, lazulás, nem szörfözés után hazatérni a hómentes szürkeségbe. Jó szörfözést kívánok az helyi magyaroknak! Igen, látjuk hogy mióta hazajöttünk, stabilan fúj a szél és akkor sem közöttünk van a mumus, szerintem talán Allah akarhatta hogy így legyen...:)
Kapcsolódó cikkek:
Dahab videó 2007 - Gradus (Kosz-T, Hurler, Gyömi, etc..)
Nem vagy bejelentkezve, ezért hozzászólásod csak moderálás után fog megjelenni.
Sikeresen hozzáadtuk a terméket a kosaradhoz!
Hibás email vagy hibás jelszó!
Feldolgozás folyamatban...