Csavaros tudnivalók 1. rész

Bizonyára veled is előfordult már, hogy a legapróbb részletek okozták a legnagyobb bosszúságot. Egy eltört szkegcsavar, gyök-csavar, az inzertbe beletört papucs-csavar még életveszélyes helyzeteket is okozhatnak.

Kötőelemek a szörfözésben - 1. rész

Ez az összefoglaló azért készült, hogy akár egy csavar elvesztése vagy törése esetén se kelljen kihagyni a két hónapja várt 6 Beaufortot, hanem útban a spotra be lehessen ugrani a Baumaxba vagy a helyi szakihoz, és a pontos adatok birtokában máris lehet fizetni a parányi, de (akkor) létfontosságú kötőelemért. Az külön plusz, hogyha profinak nézik az embert, akkor el lehet kerülni a "Mihöz kő? Szööfhö′? Ammeg mi?" kérdéseket is.
Ja, majd’ elfelejtettem! És majd nem kell több ezer forintot otthagyni a szörfboltokban (csak csavarért), hanem pár százasból megvan minden. Neked és a haverodnak is, meg annak a haverjának is. És még marad is. Legyőzzük a rendszert!

Anyag

Sárgaréz
A pontos összetételt nem ismerem, kb. egyötöd cink és négyötöd réz alkotja az ötvözetet. További infó: http://en.wikipedia.org/wiki/Brass
Ami minket érdekel, hogy korrózióálló vízre és sós vízre is. Rézből készültek régebben a powerbox-os (tuttle, trim) szkegek menetes csapjai és a gyök árbocsínbe passzoló anyája. Ezek újabban már acél alapanyagúak. De az US-box-os szkeg anyalemeze még mindig réz.

Acél
Nagyon-nagyon leegyszerűsítve négy anyag van, ami a fenti üzletek nagy részében megvehető:
1. Sima acél, nem korrózióálló, nem foglalkozunk vele. Végszükség esetén használható az ilyen, de egy alkalom után én már cserélném.
2. Horganyzott. Vékony cinkbevonat az acél felületén, ami fizikai behatásra lejön. Ugyanaz érvényes rá, mint a fentire.
3. Rozsdamentes, más néven A2. Olyan ötvözőket tartalmaz, amelyek gátolják a korróziót. Használható.
4. Saválló vagy A4. Ez az amit keresünk A SAE (Society of Automotive Engineers) azt mondja rá, hogy tengerészeti felhasználásra ajánlott. Sok-sok fincsi ötvözővel (nikkel, króm) ez a legjobb, amit vehetünk.
További infó: http://en.wikipedia.org/wiki/SAE_steel_grades
Minél jobb, annál drágább, de szinte mindig csak egy-két darab kell, ezért ha van, érdemes A4-et venni. Jelenleg egy powerbox-os szkegcsavar, A4 minőségben 25 Ft körül van.

Korrózió

Felületi korrózió
A fémek felülete a környezeti hatásokra reagálva oxidálódik (fogy). Acélnál rozsda (amit saválló minőség vásárlásával elfelejthetünk), réznél a rézpatina. Utóbbi nem káros (csak más színű), mert a rozsdával ellentétben ez a réteg egynemű és megakadályozza a további korróziót.

Feszültségkorrózió
Ez annyit jelent, hogy például túl nagy feszültség esetén (mikor túlhúzod a csavart), olyan anyagszerkezeti változások lépnek fel molekuláris szinten, hogy az már elindít(hat)ja a korróziót, akár A2-es minőségnél is. A4-nél ez nem jellemző.

Fizikai tulajdonságok

A csavarok fején két számot látsz ponttal elválasztva, például: „5.6”. Az első a szakítószilárdság századrésze, a második a folyáshatár és a szakítószilárdság hányadosának tízszerese. Ezért itt a szakítószilárdság 500 MPa, a folyáshatár pedig 300 MPa. A jellemző adatok az 5.6-on kívül: 8.8; 10.9; 12.9 és a nonpluszultra a 14.9. Összehasonlításul a normál személyautó kerekeit 10.9 rögzíti, szóval nekünk az 5.6 vagy a 8.8 is bőven elég, főleg azért mert komolyabb helyen 8.8-nál gyengébb már ritka.

A bum klemmjének rögzítéséhez, hacsak nem szegecselt, kell anya is. Ennek az anyagminősége egy számjeggyel fejezhető ki: 4; 5; 6; 8; 10; 12. Ez a MPa-ban kifejezett vizsgálati feszültség századrésze. A vizsgálati feszültség az a feszültségérték, mikor az anya menetei nem nyíródnak le a menetes orsó szakadása előtt. Nekünk – főleg a bumnál – 4-es anyagminőség is bőven jó, de komolyabb helyen 8-nál gyengébb – hasonlóan a csavarokhoz – már nincs.

Mikor meghúzod az acélcsavart, akkor két határérték van, amire figyelni kell. Az első a folyáshatár. Ez az az érték, mikor az anyag már nem rugalmasan alakváltozik, hanem „úgy marad”. A hossz megnő, a keresztmetszet megrövidül, az anyag szívóssága csökken. Ez nem jó, tessék ez alatt maradni. A csavarhúzók nyelét általában úgy méretezik, hogy normál ember ne tudja túlhúzni, de azért érzéssel. Érzés nélkül (vagy ész nélkül és akkus csavarhúzóval) továbbhúzva a feszültség a csavarban eléri a szakítószilárdságot, akkor szakad.

Ez azért is fontos, mert például szezon elején, mikor utánahúzol a már meggyötört csavaroknak, esetleg kézi csavarhúzóval is eléred a folyáshatárt. Ha azt elérted (azaz az anyag megfolyt, az acél keménysége nőtt, a rugalmassága csökkent, nagyobb lett a törésveszély. És ha beletörik az inzertbe, akkor onnan jó szórakozás lesz kibányászni…

Ja, és egy jó csavarhúzó alap. Ne kínai teszkós vackokkal nyaljuk el a horganyzott csavarfejeket, hanem jó kis minőségi nemesacél termékkel dolgozzunk az A4-en. F2, JP deszkákhoz adott feketenyelű csavarhúzó teljesen jó, meg a Starboardé is.

Összefoglalva 8.8-as anyagminőségű és A4-es kötőelemek ajánlottak, ha ebből engedni kell, akkor inkább a korrózióállóságból engedj, úgyis kicseréled a nap végén, de anyagában gyenge csavart ne használj.

A második részben pedig jönnek a konkrét csavarok.

Források:
- SZE egyetemi jegyzetek (saját, kézi)
- Háromi-Kovács: Gépszerkezettan I. – Győr. 2006
( http://jegyzet.sze.hu/letolt.php?dwn=6gepszerkezetta )
- http://en.wikipedia.org/wiki/SAE_steel_grades
- http://en.wikipedia.org/wiki/Copper
- http://rezinfo.hu

Győri Péter

A szörfös csavarok cikksorozat 2. része itt olvasható >>