név: Vincze Péter |
Aki ismeri VinczePetit, tudja, hogy ha egy kicsi esély is van a szörfözésre, őt a vízen találjuk valahol. Hivatalos bizonyítékunk nincs róla, van viszont a windspotter, melynek az adatai szerint a hazai szörfösök közül egyértelműen dobogós szörfös lenne a vízen töltött idő tekintetében.
A legelvetemültebb szörfös cimboránkkal szinte magától értetődően, a kéktó felé tartva, útközben készítettük az interjút. A volánnál a Windspotter egyik megálmodója, Hajas Berci (HB), az utasok pedig Vincze Peti (VP), és jómagam (Matto - MT) voltak.
Matto (MT) Nagyjábol hány alkalommal voltál vízen idén? (a kérdést április 29.-én tettem fel)
Vincze Peti (VP): Nagyjából negyvenre tippelnék..
MT: Te is részt vettél az El-Yaque (Venezuela, Isla Margarita) túránkon február végén, előtte is csúsztál?
VP: Igen, itthon két szeles hétvégét is sikerült elkapnom.
MT: Aztán hazajöttünk a 15 napos túráról, ahol minden nap mentél. Leszállt a gép, volt azért egy kis kihagyás a jetlag miatt?
VP: Másnap már szörföztem, 12 órával a leszállás után már újra vízen voltam, nem csak az idő volt eltolódva, hanem a vízhőmérséklet is, 26 fok helyett 2 volt itthon:)
MT: Március 15-én is elég jó szél fújt..
VP: Igen, igen természetesen akkor is szörföztem:)
MT: És hogy oldottad meg a helyszínre jutást? Azon a két napon többen az autópályán aludtak, hidegben (nulla fok alatt) és hófúvásban.
VP: Igazából 14-én is szörföztem, Gárdonyban. Még éppen haza tudtam jönni, de
az ellenkező irányban már álltak az autók, tehát a későn érkező szörfösök már nem
jártak jól.
Másnap néztem a szél-adatokat és mintha a Lupára írta volna a szelet, bár a
szélmérő éppen nem üzemelt rendesen, lehet hogy lefagyott:), de az időkép
széltérképe alapján úgy tűnt, mintha ott fújna. Kimentem, de semmi.. Hazamentem,
ahol megkaptam az infót, hogy minden le van zárva, viszont azt is láttam, hogy a
Lupára már erősebb szelet írnak. Újra kimentem, de még mindig semmi.. Azzal a
lendülettel, ahogy megérkeztem, meg is fordultam és elkezdtem kigondolni, hogy
miként juthatnék le Gárdonyba. Az M6-lezárásáról sehol nem hallottam, elindultam
tehát arrafelé. Az autópályán több lehajtón is kint volt a szalag, persze azon
kívül más infó nem volt, csak annyit tudtam, hogy ott nem tudok lejönni róla.
Nem volt mit tenni, gurultam tovább, volt 1-2 durvább hóátfúvás, az egyik helyen
le tudtam jönni, bejutottam egy körforgalomba, ahol a főbb kijáratok le voltak
zárva. Közben megérkezett két hókotró is, de elakadtak az álló autók miatt. Már
azon voltam, hogy inkább visszafordulok, de már az sem működött, mert a
visszamenő sávban volt egy két méteres hóátfúvás. Elmentem Dunaújvárosig, ahol
szerencsére nem hajtottam le, (lemenni még le tudtam volna de onnan aztán
sehova) de utána igen, és kis utakon nagy nehezen, olyan 3-4 óra alatt
eljutottam Gárdonyba.
VP és az NP Warázsló -El Yaque |
VP és az NP Warázsló - Fertőrákos |
Dahab 2012 ősz |
VP: Abszolút! :) Sima volt a víz, nem voltak kájtosok :) Csak arra kellett figyelnem, hogy időnként lemossam a jeget a bumról.
MT: :) Ha megvolt idén a negyven nap, akkor elég sűrűn jöttek a szörfös napok egymás után.
VP: Azt számoltam, hogy átlagosan 3 naponta csúsztam, persze ezt az El-Yaque-i túra azért megdobta, ott minden nap szörföztünk.
MT: Igazam lenne, ha azt állítanám, hogy számodra az életedben a szörfözés a legfontosabb?
VP: Szó nincs róla, számomra a legfontosabb a család és a munka :))
MT: :) Sok szörfösnek az a problémája, hogy a szörfözést, és a hozzá tartozó szél-vadászatot nem tudja összeegyeztetni a családdal és a munkával. Te ezt hogy oldod meg? Este dolgozol, és este foglalkozol a családdal is?:)
VP: Az a szerencsém, hogy mindig valahogy hétvégén fúj a szél és hétközben pedig tudok a munkával foglalkozni.
Hajas Berci (HB): Akkor ez a mai nap egy kivétel..(hétfő)
VP: A munkaidőmmel kicsit tudok játszani, mert saját vállalkozásom van, de ettől függetlenül többnyire reggeltől estig dolgozom.. Ha látom hogy szelet írnak, az doppingol, a szörfözésig még intenzívebben dolgozom.
MT: Nem szoktak megpróbálni lebeszélni a szörfözésről? A március 15.-i hófúvásos szörfözésre is gondolok.. Akkor lehetett pár ellenérv.
VP: A március 15.-e egy speciális helyzet, hiszen munkaszüneti nap.
MT: És otthon unatkoztál ..:)
VP: Nem unatkoztam, de azt a napot én úgy terveztem, hogy szörfözni fogok. Ezzel a tudattal is ébredtem, és hiányérzetem lett volna, ha kihagyom.
MT: Március 15.-én éppenséggel síelni is lehetett volna, talán ideálisabb is volt arra az időjárás. Az nem dobott volna fel helyette?
VP: A síeléssel az a bajom, hogy már nagyon sokat űztem azt a sportot, síversenyző voltam. Mostanában nem tud akkora élvezetetet nyújtani.
MT: Sível is lehet hátrafele csúszni.. Nincs már fejlődési lehetőség?
VP: Ha csak szabadon síelek, azt egy nap alatt megunom. Oktatni szeretek, mert látom hogy akikkel megyek azok fejlődnek, élvezik, különösen igaz ez, ha versenyzőket oktatok, szeretem megosztani a tapasztalatokat, és nagyon szeretek pályán, kapuk között, illetve szűzhavon sielni, viszont versenyezni már nem szeretnék, mert a csúcson hagytam abba.
MT: De szörfben úgy érzed hogy többet tudnál fejlődni?
VP: Egy bizonyos szint után már egyre nehezebb, de most erre kattantam rá, ezt szeretem.
MT: Folyamatosan új manővereket próbálsz?
VP: A szörf szerintem az egyik legnehezebb sport, és ezért is okoz ekkora függőséget. A siklásig vezető út is elég rögös, a sível - ami szintén nem a legkönnyebb sportág - ez az élmény sokkal hamarabb megvan, egy vagy két nap alatt már le tudsz jönni szinte bármilyen pályán. A szörffel viszont ha eljutsz a sikásig, valószínűleg véged van, rákattansz, nem bírod abbahagyni és függőséget okoz. Ugyanez történik a többi manőverrel is, akár jibe-ról, akár a freestyle manőverekről van szó. Az egyik legegyszerűbb freestyle manővert, a volcan-t is nagyjából 1000 eséssel jár, míg sikerül megtanulni, mondjuk én valószínűleg ennél is többet próbáltam, mert mikor elkezdtem megtanulni még nem tudtam rendesen jibeolni és tackolni sem.. A volcan egyszerűen jobban érdekelt, mint az alap-manőverek.. Tack az egyik irányba, volcan próba a másikba, ezt nagyon sokáig csináltam.
Nagyjából most is így szörfözöm, próbálkozom mindkét irányba, én ugyanis ha sikerült egy manőver, nem sokkal utána félre is teszem és kezdek valami újat gyakorolni. Persze ez nem azt jelenti, hogy megunom, igazából óriási eufória volt az első volcan is, a mai napig emlékszem hogy hol, milyen felszereléssel sikerült az elsőt összehoznom, de utána azért szép fokozatosan tovább akar lépni az ember és megint kezdődik újra az esés-kelés.
MT: Amit már tudsz, azt elő sem veszed? Mit gyakorolsz most?
VP: A szörfözést általában a már működő manőverekkel kezdem, de aztán elkezdek újakat gyakorolni. Mostanában az újabb fajta power manőverekkel próbálkozom, egészen elképesztő érzést adnak, nagyon nehéz az előkészítés, de olyan energiákat érzel a vitorlában, amit eddig nem, nem te ugrasz ki, hanem ki akar lőni, teljesen más, új dimenzió és most ez éltet.
MT: A sok esés nem veszi el a kedved?
VP: Ha elfogynának a manőverek, már mindegyik menne, akkor elkezdhetnénk wavelni, végre...:) Ha túl könnyen eljutsz a célig, akkor fogsz keresni egy másik sportot egy idő után. Én legalábbis lehet hogy ilyen vagyok.
MT: Idén sikerült valami új, aminek nagyon örültél?
VP: Sikerült egy Burner.
MT: Hol? Más is látta?:)
HB: Én láttam két próbát Gárdonyban, azok már olyank voltak, amit meg lehetett adni.
VP: Gárdonyban volt már teljesen sikeres, továbbsiklós.. Azt sem tudtam, hogy mi történt.. Egyébként magamnak ugrom a manővereket, persze van a freestyle-ban egy kis magamutogatás is.
MT: Szerinted segített az új cuccod? Nehéz volt átszokni a 4 latnira?
VP: Idén a Neilpryde Wizarddal megyek, és sokkal kisebb mérettel tudok menni ugyanabban a szélben, a legtöbbször a 4.5-et használom, ugyanannyira húz mint egy nagyobb, jobban emel, máshol van a súlypontja.
MT: Miért pont éppen a szörföt választottad, mikor abbahagytad a síelést?
VP: Gyerekkoromban szörföztem már az apukám által gyártott windglider-forma csatahajón, de csak riktán tudtam vele menni. Mindig tetszett a szörfözés de sokáig nem jutottam el odáig, hogy vegyek egy cuccot. 2001-ben a síedzőm (Gönci András), aki szörfözik is, lehívott a Lupára, adott egy 100 literes deszkát, akkor álltam először funboardon. Egyből tudtam vele menni, siklani még ugyan nem, de akkor döntöttem úgy, hogy beszerzek egyet. Domán Bálint (szintén síversenyző) segített az első cuccom beszerzésében, emiatt egy kicsit waves lett a szett..
MT: Elég "elvetemült" szörfös lett belőled. Ha van egy kis szél-esély, már úton vagy. Mit tanácsolnál a többi szörfösnek, hogy lehet ezt családi perpatvar nélkül megúszni?
VP: Igyekszem konzekvens lenni. Mindenki tudja azt, hogy ha fúj a szél, akkor nekem programom van. Akárhova is próbálnak beszervezni, mindig azt mondom, hogy megyek, HA nem fúj a szél. Ha az elejétől kezdve ezt tudják rólam, akkor nincs probléma. Ha már egyszer engedsz egy kicsit, onnantól kezdve neked lőttek!
Az interjúhoz adalékként egy rövid "bizonyíték-videó" VinczePeti részéről, melyet lusta, nem kellően optimista szörfös társainak szánt, akik nem hittek abban, hogy a "munka ünnepén", a "Geca" nevű helyen fújni fog, és egy jót lehet majd szörfözni. A levelet én is megkaptam, mondjuk először azt sem tudtam, hogy Geca nevet nem viccből, hanem komolyan írogatja, utóbb - számomra - kiderült, hogy ez egy tó neve Szlovákiában:).. Szóval még komolyan sem vettem az invitáló emailt. Ezt 20 msp-s videót pedig megérdemeltük :)
Vincze Peti manőverek a windsurfing.hu-n >>
Nem vagy bejelentkezve, ezért hozzászólásod csak moderálás után fog megjelenni.
Sikeresen hozzáadtuk a terméket a kosaradhoz!
Hibás email vagy hibás jelszó!
Feldolgozás folyamatban...