Ma a hivatásos meteorológusok ritkán használják a Beaufort-skálát, azt
ugyanis jórészt felváltották a szélsebesség mérésének objektív
módszerei. Ennek ellenére a skála még ma is hasznos, -főleg vitorlázók
és szörfösök körében - ha nagy terület felett akarjuk a szél jellegét
megbecsülni. Ott is jól lehet használni, ahol nem állnak rendelkezésre
szélsebességet mérő műszerek. A tapasztalati úton kidolgozott
Beaufort-skála arra is alkalmas, hogy lemérjük, illetve leírjuk a
különböző szélsebességek szárazföldi és tengeri tárgyakra kifejtett
hatását.
A Beaufort-skála, teljes nevén Beaufort szélerősség-skála
tulajdonképpen egy fokozatrendszer, melyet 1805-ben Francis Beaufort,
a brit flotta sorhajókapitánya (később admirális és a Bath-rend
parancsnok-lovagja) dolgozott ki a tengeri szélerősség megfigyelésére
és osztályozására. A Beaufort név francia hangzása nem véletlen,
ugyanis a XIV. században élt egyik angol főúri család franciaországi
birtokának elnevezéséből származik, amely a mai
Montmorency-Beaufort-ban volt, Bar-sur-Aube mellett. A skála
eredetileg egy teljes vitorlázatú hadihajón észlelhető szélhatásra
vonatkozott. 1838-ban a Brit Királyi Haditengerészet összes hajóján
kötelezővé tették a hajónapló-bejegyzésekben. 1874 - ben a Nemzetközi
Meteorológiai Bizottság is elfogadta bizonyos, a tenger állapotára és
szárazföldi jelenségekre vonatkozó kiegészítésekkel. Ezt használták
azután a nemzetközi időjárási távírórendszerben. Valójában a
Beaufort-skála eredeti formájában nem utalt a szél sebességére. Mint
eredeti nevéből is következik, a szélerősség tengeren kifejtett
hatását foglalta rendszerbe. Később, különösen a XX. század folyamán
több kísérletet tettek a szélsebességmérés és a Beaufort-skála
összehangolására. A Meteorológiai Távírók Nemzetközi Bizottsága
1912-ben megkezdett ezirányú munkáját az I. világháború megszakította.
1921-ben G. C. Simpsont kérték fel egyenértékű mutatók kidolgozására.
Javaslatait 1925-ben a bizottság elfogadta. 1939 júniusában a
Nemzetközi Meteorológiai Bizottság olyan táblázatot fogadott el,
melynek értékei egy 6 m magasságban elhelyezett anemométerre
(szélmérőre) vonatkoztak. Ezt a táblázatot nem fogadta el azonnal sem
az Egyesült Államok, sem Nagy Britannia hivatalos időjárási
szolgálata, hanem egy 11 m magasságban elhelyezett anemométerre
vonatkoztatott korábbi skálát használtak. 1955-ben az USA Időjárási
Hivatala a skálát 13-tól 17-ig terjedő egységekkel egészítette ki. A
mai általános időjárás-jelentésekben (tv, rádió, újság) már nem
használják a Beaufort skálát, többnyire a szél irányát (É, D, stb.),
valamint a jellegét (mérsékelt -, élénk -, erős stb.) adják meg és
csak ritkán, erős, viharos szél esetén utalnak a szél sebességére,
akkor is km/órában kifejezve azt. Angolszász országokban még mindig
előszeretettel használják a szélsebesség mértékegységként a tengeri
csomót, (csomó/h) vagy tengeri mérföldet tm/h). 1 tengeri mérföld =
1,852 km. A repülésben a m/s-ot használják a szélsebesség
mértékegységeként, a vitorlázók, a szörfözők számára viszont a mai
napig jól használható a Beaufort-skála, hiszen mérőműszer nélkül nagy
területekre lehet megbecsülni a szél erősségét a vízre, tereptárgyakra
kifejtett hatása alapján. Ezért számukra a széljelentések (pl.
Szörfmagazin, Petőfi Rádió) még mindig a jól bevált Beaufort skála
szerint készülnek.
Összeállította: Tóth László
Beaufort- fokozat |
Szél jellege |
m/s |
km/h |
tm/h (csomó/h) |
A szél nyomása kp/m2 |
Vízmélységtől függő hullámmagasság tavakon (cm) |
A tenger háborgásának mértékszáma |
Átlagos hullámmagasság (tengeren) |
|
láb | méter | ||||||||
0 | szélcsend | 0-0,2 | <1 | <1 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 |
1 | leheletszerű | 0,84 0,3-1,5 | 1-5 | 1-3 | 0,05 | 2-10 | 0 | 0 | 0 |
2 | szellő | 0,84 1,6-3,3 | 6-12 | 4-6 | 0,4 | 10-20 | 1 | 0-1 | 0-0,3 |
3 | gyenge | 3,34 3,4-5,4 | 12-19 | 7-10 | 1,5 | 20-30 | 2 | 1-2 | 0,3-0,6 |
4 | mérsékelt | 6,69 5,5-7,9 | 20-28 | 11-16 | 3,5 | 30-60 | 3 | 2-4 | 0,6-1,2 |
5 | élénk | 9,35 8-10,7 | 29-38 | 17-21 | 6,8 | 60-80 | 4 | 4-8 | 1,2-1,4 |
6 | erős | 12,29 10,8-13,8 | 39-49 | 22-27 | 11,8 | 80-100 | 5 | 8-13 | 2,4-4 |
7 | igen erős | 15,5 13,9-17 | 50-61 | 28-33 | 18,7 | 100-140 | 6 | 13-20 | 4-6 |
8 | viharos | 18,92 17,2-20,7 | 62-74 | 34-40 | 28 | 140-200 | 6 | 13-20 | 4-6 |
9 | vihar | 22,57 20,8-24,4 | 75-88 | 41-47 | 39,8 | 140-200 | 6 | 13-20 | 4-6 |
10 | erős vihar | 26,44 24,5-28,4 | 89-102 | 48-55 | 54,6 | 140-200 | 7 | 20-30 | 6-9 |
11 | heves vihar | 30,5 28,5-32,1 | 103-114 | 56-63 | 72,7 | 140-200 | 8 | 30-45 | 9-14 |
12-17 | orkán | 34,75 32,7-36,1 | >117 | >64 | 94,4 | 140-200 | 9 | >45 | >10 |
A szél hatása | |||
BFT | a tengeren | a tavakon | a szárazföldön |
0 | tükörsima tengerfelszín | tükörsima vízfelület | a füst egyenesen száll fel |
1 | lapos hullámfodrok jelennek meg, gerincükön nincs hullámtajték | a víz felületén apró fodrok látszanak | a szél alig érezhető a füst gyengén ingadozik |
2 | rövid de már jobban kivehető kis hullámok hullámtarajuk üveges megjelenésű, de nem törik meg | a víz felületén lapos hullámok vannak | a szél a fák leveleit már mozgatja |
3 | nagyobb hullámok; tarajuk kezd megtörni; üveges megjelenésű tajték; esetleg elszórtan fehér tarajú hullámokkal | barázdált vízfelület, kialakult hullámvonalak, ritkás fehér tarajjal | a szél a fák leveleit erősen mozgatja |
4 | a kis hullámok hosszabbá válnak; eléggé gyakoriak a fehér tarajú hullámok | kifejezetten hosszú hullámrendszer kis fehér tarajjal | a fák kisebb gallyai állandóan mozognak |
5 | mérsékelt hullámok kifejezetten elnyúlt formával; sok fehér tarajú hullám; permetfelhő is előfordulhat | a hosszúhullámok taraja végig habos, a szél a szemnek kellemetlen | a fák nagyobb ágai már mozognak |
6 | nagy hullámok kezdenek kialakulni; a
fehértajtékos hullámtarajok mindenütt kiterjedtebbekké válnak; permetfelhő is felléphet |
a hullámhegyek taraja habosan átbukik | a fák nagyobb ágai állandóan erősen mozognak |
7 | a tenger felbolydul és a szél irányában a megtörő hullámokon fehér tajtékcsíkok alakulnak ki; jól láthatóvá válik a hullámtajték | az összes tarajon összefüggő fehér hab, a hullámok taraját felkapja a szél | a kisebb fák törzsei hajladoznak, vékonyabb gallyai letörnek |
8 | hosszabb, mérsékelten magas hullámok; a hullámtarajok szélein tajték törik meg; a szél irányában jól látható tajtékcsíkok jelennek meg | hosszú hullámhegyek, közöttük sűrű kis fodros hullámok | az erősebb fák törzsei hajladoznak, nagyobb gallyak letörnek |
9 | magas hullámok; sűrű tajtékcsíkok a szél irányában; a tenger felszíne hánykolódni kezd; permetfelhő rontja a látási viszonyokat | az egész vízfelület porzik, kis hajók a szabad vízen felborulhatnak | a vihar a gyengébb fákat kidönti, a vastagabb gallyak letörnek a tetőcserepeket lesodorja |
10 | nagyon magas hullámok hosszú átbukó tarajjal; nagy tajtékcsomókat fúj a szél sűrű fehér csíkokban, a szél irányában; az egész tengerfelszín fehéressé válik; a tenger hánykolódása egyre erőteljesebb; leromlanak a látási viszonyok | az egész vízfelület fehéren porzik, a szél a hullámtarajokat letépi és elfújja. | a szél épületeket, tetőket rombol, fasorokat ritkít, erdőket tarol le |
11 | rendkívül magas hullámok; a kisebb és közepes méretű hajók hosszan eltűnhetnek a hullámok mögött; a tenger felszínét hosszú fehér tajtékcsomók borítják; a hullámtarajok széleit mindenütt tajtékká fújja a vihar; a látási viszonyok leromlanak | az egész vízfelület fehéren porzik, a szél a hullámtarajokat letépi és elfújja | a szél épületeket, tetőket rombol,
fasorokat ritkít, erdőket tarol le |
12-17 | a levegőt tajték és permetfelhő tölti meg, a tenger felszíne egészen fehér a sodródó permettől; a látási viszonyok súlyosan leromlanak | a az egész vízfelület fehéren porzik, a szél a hullámtarajokat letépi és elfújja | csak a szél irányába lehet menni |
Nem vagy bejelentkezve, ezért hozzászólásod csak moderálás után fog megjelenni.
Sikeresen hozzáadtuk a terméket a kosaradhoz!
Hibás email vagy hibás jelszó!
Feldolgozás folyamatban...