„A dicsőség nem adhat gyönyört annak, aki lopta, nem pedig megszolgálta.”
Nyikolaj Vasziljevics Gogol
Az extrémsport cégek termékmenedzserei persze tudják, hogy a Mesternek nincs
igaza. Az a bölcsesség, ami az orosz realizmus idején érvényes volt, ma már
lehúzható a magánnyugdíjpénztári tagkönyvekkel együtt a klotyón. Hogyne adna,
tonnányi gyönyört és milliós hasznot. Ők tudják igazán, a név adja el a cuccot,
és abból is a durván ütős. Négy helyről nyúlnak: a zeneipartól, a sci-fi
témaköréből, a testvér(látvány)sportágaktól és a pornótól.
A zene első helye normális: a (villanygitár-hülye)zene nemcsak a másik három
témakört foglalja magába teljesen, hanem az élet minden területéről mindent, ami
jó, gyors, csillogó, felületes, kielégítő, vágyott és menő. Vagy – legalábbis –
úgy néz ki. Ha nemcsak a legújabb deszkát/vitorlát látod a bolt polcán, hanem
magadat, ahogy azzal a cuccal loopolsz a habok felett ÉS eközben még a vörös
Gibsonból szóló agresszív riff is szaggatja a dobhártyádat, akkor két dolog
biztos: túl sokat nézted a nyolcvanas években a Headbangers Ballt az MTV-n és
nálad is működik a termékmenedzserek által kifundált asszociáció.
A rengeteg pénzzel gazdálkodó, névadásban amúgy tehetségtelen termékmenedzserek
akár teljesen ötletszegény neveket is adhatnak a szörfdeszkáknak, úgyis
megveszik. JP Wave, JP Freestyle, satöbbi. Szegény Martin Brandner – ha a neve
egyáltalán felmerül – feltétlenül közröhej tárgya a többi cég éves névkitalálási
értekezletein, többet nem is szívatjuk szegényt.
Az igazán tökös gyerekek azonban nem ragadnak le a német „guru” szellemi
szintjén, hanem lopnak. Bátran és ötletesen.
Jöjjenek tehát a legjobb transzformációk a zenei stílusok témaköréből.
F2 Rave
2009-ben jelent meg a piacon, a twinser-mániából az F2 sem maradhatott ki. Az
első rózsás design a zseniális Gilles Basset munkája volt, a még zseniálisabb
ördöglányost nem engedte a vezetőség, sajnos. Az aktuális verziók festése már a
90-es évek elejének stadionrave őrületében fogant, a Channel X „Rave
the Rythm” című dalára a kezükben tartott kis világító rudacskákkal
tűzgömböt formáló fiatalság összképét is egész jól visszahozzák. Nemhiába, az
atyák, azaz Patrik Diethelm és Daniel Aeberli is akkor voltak tizenévesek.
Képzeld csak el, révülsz, révülsz és révülsz a hullámokon, egyiken a másik után
és akkor hirtelen a semmiből ott terem a „Das
Boot” (az U96-tól)!
Starboard Acid
Sven Rasmussen, a tulaj, a maga durva valójában és viszonylag szabadon
szerezhetett tapasztalatot az LSD-ről, és Tiesda You (a shaper) fiatalkorában
már – ugyan teljesen függetlenül az eredeti jelentésétől – saját stílust
neveztek el a cuccról. Lényeg a lényeg, mindkettőjüknek háznyi inspirációja volt
a Starboard legjobban sikerült 2000-es évek-beli old-school wavedeszkájának
elnevezéséhez. A választás remek, visszaadja a Beatles „Lucy in the Sky with
Diamonds” dalának pszichedelikus lágyságát
egy hosszú bottom turn alatt, de egyúttal iszonyatos energiával is robban, akár
a Fuzz Face „New Friends” című száma – na,
ez meg a cutback!
Starboard Trance
Kombináció. Ugyanúgy próbálták a DJ-k az acidot, houset, a technot, a
chill-outot összegyúrni a klasszikus zenével, mint Starboardék az Acidot a
freeSex-szel. Egyikből sem származott maradandó érték, szerencsére az egyik a
zenei stílusok, a másik meg az elcseszett deszkák sírjában forog azon kevés
ritka alkalmakkor, mikor valaki véletlenül felemlegeti.
Age Of Love, mi?! Dögunalom.
Mistral N-Trance
A trance stílus már felejtős, a név csak egy idióta szójáték, de legalább
videóklip is készült hozzá. Pont akkora vicc
ez az együttes, mint ez a kezdődeszka. Sokat fogdos, de keveset markolász.
North
Sails Disco
Ahogy Cheo Diaz és Gollito Estredo pörgette a fenti vitorlát a 2000 évek közepe
felé El Yaquén, úgy pörgette Travolta a
Saturday Night Feverben a… kezeit. Mit is mondana erre Antonio Coimbra de
la Coronilla y Azevedo? „Ugyanaz az elegancia, ugyanaz a stílus!” Még a
színvilág is a villogó fényű táncparkettről származott. Kai Hopf (tervező)
szülei nem is hinnék el, hogy a gyermekük elől sikertelenül elzárt VHS
gyűjtemény legféltettebb kincsének esszenciája egy darabka szörftörténelemmé
vált – az első igazi freestyle vitorla formájában.
Neilpryde Soul
Úgy kopott ki és hunyt el ez a freestyle-freeride mestermű a kollektív
emlékezetből, akárcsak a pop királynője. Csak az utóbbi utóbb, 2012-ben, az
előbbi meg előbb, 2002-ben. Vagy 2003-ban? Az elején sokat ígértek, nagyra
törtek, de egyszer a „Több, mint testőr” által táplált hírnév is elfogy, illetve
megjön – Ricardo Campellora építve - az Expression. Onnantól kezdve már csak a
zuhanás van. De legalább olyan nehéz volt vele kijönni a siklásból – főleg a
nagyobb méreteknél, 6,7 négyzetméteres freestyle vitorla, te jó ég! -, mint
Whitneynek elhagyni a hajlításait az
I Will Always Love You intrójában.
Gaastra Grind & Neilpryde Core
Az oldschool-freeride és a newschool-wave (akkor, fater, akkor volt új 2002-ben,
oké?) együttese majdnem akkorát üt a vízen, mint az extrém metal és a hardcore
punk keveréke - a grindcore - a hangszórókban. Konklúzió: akinek mindkét
vitorlából vagy egy a riggbagjében, annak nagyon-nagyon óvatosan kapcsoljuk be
az autórádióját, nehogy a Napalm Death „When All Is Said And Done” kiégesse az agyunkat, full hangerőn.
Bic
„Rock Allstars” -> Bic Techno
Erős váltás. De – a Bic shaperéhez hasonlóan - mindannyian átmentünk ezen. Mikor
az első pattanások és szőrszálak megjelenésekor az „örök és elpusztíthatatlan”
(Paksi Endre) rock már égővé(???) válik, és rögtön magába szippant a 150 BPM.
Ugyanis a maestro annak idején nagyon rápörgött a fémzenére, nagyjából
mindegyik
alstílus kapott egy deszkát , egy két
stílusidegen elnevezéssel is, például a Bic Rap. Aztán sajnos jött a
Kraftwerk, ami nem is
lett volna akkor baj, de a
Scooter is. Ezzel a korábbi virágzó
deszkapaletta is degradálódott, meg lett egy érthetetlenül népszerű
kezdő/középhaladó darab, ráadásul egy buta stílus nevével. Hát… Csak
visszatalálnak az útra, majdcsak…
Fanatic Newwave
Nem kell erről sokat pofázni. Beleillene a fiatalra rajzolt Seb Wenzel (illő
Bundesliga-frizurával) az A-HA „Take On Me” klipjébe, ahogy a képregény közepe táján sörözve sépel? Bele hát.
Mostanra vége. De érdeklődéssel várjuk az új generációt, ahogy emo/screamo
nevekkel próbálja majd eladni a freeride deszkákat, úgy tíz év múlva. Vagy
grunge névvel egy freestyle-t?
GP
Nem vagy bejelentkezve, ezért hozzászólásod csak moderálás után fog megjelenni.
Sikeresen hozzáadtuk a terméket a kosaradhoz!
Hibás email vagy hibás jelszó!
Feldolgozás folyamatban...